Vágyakozás, valóság és remény!

  

 

Vágyakozás, valóság és remény!

Még szinte alig hagytam el Magyarországot, amikor máris egyfajta "visszafelé" történő vágyakozást éreztem önmagamban!

Ezúttal Rebecca szegődött mellém, mint kísérő, és úgy döntöttünk, hogy alaposan jól megnézünk minden kutyát magunknak, képeket és sok apró videót készítünk róluk. Az időjárás is kedvezett, így semmi sem állt a tetteinknek útjába.

A magyar csapat barátságos fogadtatásban részesített bennünket, mindenki jó hangulatban volt és örömmel töltöttük el ott, azt az egy közös hetet, ami nagyon szórakoztató volt és örültünk neki, hogy a csapat még jobban összeforrt egymással.

Rebecca és én szinte minden kifutót végigjártunk, és sok kutyával kerültünk érintkezésbe. Némely pillanatban az volt az érzésünk, hogy mindenhol, mindenünnen csak kutyák nyüzsögtek, annyira, hogy olykor képtelenség volt róluk egy-egy képet, vagy videót készíteni.

A törekvésünk még csak nehezebbnek hatott, amikor valamiről egy-egy konkrétabb elképzelésünk volt, mivel minél fiatalabb volt a "foto modell”, annál nehezebb volt a megörökítése. Különösen lelkesek voltak a fekete-fehér fiatal kutyák,
Porthos, Athos és Aramis.

Egyik aranyosabb a másiknál, de mégis mind a hármuk egymástól teljesen különböző természetű volt.

Porthos, aki már megszerezte a menetjegyét egy új életbe, és aki hármuk közül a legfélénkebb volt.

Athos ő egy kellemes természetű igazi kutya, örömmel ugrabugrál, akár egy kis kenguru.
Az hogy nekünk a 28 fokos melegben megannyi homokcsíkokkal övezett karcolást okozott, az őt abszolút nem érdekelte, és tudják mit?  Bennünket sem igazán.
Emlékeztetőül azért egy-két kék zúzódást vettünk haza magunkkal.

Video Athos

 

Aramis ő egy ennivaló cuki-pofa. Mindig azonnal hanyatt vágja magát és hagyja, hogy a hasát kiadósan végigcirógassák. Olyan szelíd és annyira alázatos, hogy ezt a "kis" koboldot akár egy kisgyermekes családban is el lehetne képzelni.

A fekete-fehér csapatunkon kívül van még egy fiatal "fekete kutyafalkánk" is. Ezek a kis teremtmények is egy családra várnak, nagyon viccesek, ahogy együtt játszanak, amikor fel-és alá szaladgálva együtt játszanak.  Bár testvérek, mégis a természetüknél fogva nagyon különbözőek.

A legfélénkebb közülük Bianka. Ő egy kis bájos lélek, szőrzete fekete, barna csillogással benne. Bianka visszafogott, mindent csak távolról szeret magának megnézni, de mégis mindig minden érdekli, ami körülötte történik.

Toni minden iránt érdeklődést mutat, de félénken viselkedik. Más kutyák egyikét-másikat elismerően megcsodál, azoknak bátor viselkedését.

Amanda meglehetősen laza. Egy olyan kellemes természetű kutya, aki szeret játszani, és aki kedveli a többi kutyát is. Na ja, és akkor ott van még Jo is.  Amandához hasonlóan, neki egy kicsit bozontosabb a szőrzete, és a természete is egy kicsit erőszakosabb. Nagyon óvatos az emberekkel szemben, és szereti tesztelni a többi kutyát. Ez viszont nem rossz, mert így legalább tanul, és jelenleg is együtt van az iskolában  Andyval és Imolával.

 

Mindjárt az első napon, amikor meglátogattuk a Gnadenwald területén élő kutyákat, már az első héten azzal szembesültünk, hogy Nudli nincs valami jól. Az erdőben feküdt, de azért érdeklődéssel tekintett fel ránk. De nem jött oda a rácshoz.

Ezt már Gábor is észrevételezte, aki tájékoztatta az állatorvost.  Az állatorvos jövetelét a követő napra jelentették be. Aztán kedden szembesültünk a valósággal!

Nudli diagnózisa letaglózó volt: Babesiose!  Mint ahogy azt Önök közül - két külön beszámoló révén- már többen is tudják, minden adott eszköz és lehetőség ellenére sem lehetett már Nudlin segíteni.....

Éppen ezért az a május 16-i nap örökre beégett az emlékezetembe. Egy élet elmùlàsàt így látni kegyetlen dolog volt, míg az ahhoz vezető út bensőségesen megható és érzelmes, de magára hagyni őt, úgy ahogy volt, az egyenesen embertelen lett volna..... Még nagyon élénken élt bennem Carl, Kevin és Ken emléke, akik decemberben egymás után haltak meg, éppen ezért nem tudtam Nudlit egyedül hagyni a kórházban, valami legbelül azt súgta, hogy jobb, ha vele maradok.

Még mielőtt Nudli elhunyt volna az Állatvédelmi Centrumban lévő minden kutya hirtelen ugatni és üvölteni kezdett, mintha mindannyian előre tudták volna, hogy mi áll előttünk.  Úgy hangzott, mint egy búcsú- dal Nudli számára! Egy pillanatig tartó örökkévalóság volt mindez........

Ezt a napot egy ilyen szomorú esemény árnyékolta be.  Néha van úgy, hogy az embernek szabadjára kell engedni gondolatait, és időt engedni magának az elmélyülésre. Ezt az Állatvédelmi Centrumban nem könnyű megtenni, mivel a dolgoknak az ilyen nehéz helyzetek ellenére a tovább kell menniük, gondoskodni kell az állatok ellátásáról és ápolni kell a beteg állatokat.

Ugyanakkor az ember pl. egy olyant is lát, amikor Babett és Haver a teraszon ülnek, és a napot élvezik vagy Szepi, aki azt az elfoglaltságot sajátította ki magának, hogy a mancsaival a leveleket csapkodja a fáról.
Ezt mintsem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a halál milyen közel áll az élethez és az élet meg a halálhoz.......

 

A következő napokban újra elmentünk az Állatvédelmi Centrumba, hogy ott a kutyáinkkal foglalatoskodjunk, illetve róluk felvételeket készítsünk.

Itt, egy Teo névre hallgató kutya teljesen elbűvölt bennünket!

Hogy milyen egy remek kutya ez a kis mini Ridgeback keverék-kutyakölyök! Teo egy nagyon jó hangulatú kutya. Nagyon szereti az embereket, és legnagyobb szenvedélye a kertészkedés.

Igen, jól olvasta. Teo kertészkedik! Tény, hogy lehetőségünk volt rá, mindennek élőben tanúi lenni, miközben a kifutóban jókat szórakoztunk rajta és a szemeinket szinte könnyesre nevettük. Így tehát ha Teót örökbe szeretné fogadni, akkor Önnek vagy természetbarátnak, vagy egy nem válogatós embernek kell, hogy legyen, vagy ha egyáltalán nincs kertje, akkor meg már valószínűleg semmi más egyéb nem jöhet szóba.

Kérjük, hívjon vagy írjon nekünk, amennyiben Teo felkeltette volna figyelmét, mi örömmel tudatunk róla többet is.

Egy másik különleges kutya Ludwig!
Ő is egy jó hangulatú kutya, az emberek számára meg egyenesen, finom érzéki antennákkal van felszerelve. Ludwig mindentől jobban szereti a cirógatásokat, nagyon jól tolerálja a saját fajtáját, és mindig „odafigyel " ránk, emberekre, azt lesve, hogy mit szeretnénk tőle. Ez úgy hangzik, mint: egy Easy-Going-kutya!

És akkor most felmerül a kérdés, hogy ugyan miért nem fedezték fel még eddig........................

Nos, pont ennél a kérdésnél gondolkozok el, és leszek kissé szomorú is. Ön tudja, hogy miért?

Nos, ez azért van, mert az alábbi gondolat az, ami nem hagy szabadon:

Minél többet teszünk meg az Állatvédelmi Centrumban általunk befogadott kutyákért, annál inkább több és humánusabb elszállásolási lehetőséget biztosítunk azok számára, amelyek állandó jelleggel nálunk maradnak, illetve minél többen vannak azok a kutyák, akik számára úgy tűnik, hogy a világ nyitva áll előttük, ők felfedezetlenek maradnak és úgy is pusztulnak el.
A mi feladatunk és kötelességünk az, hogy a bajba jutott állatokat felkaroljuk és segítsük őket. Végtelenül fontosnak tartjuk azt, hogy azoknak az állatoknak is otthont biztosítsunk, akiket már többé senki sem akar. 

Ezért kérjük Önöket újra és újra, hogy mind e tekintetben, mind projektjeink terén is, támogassanak bennünket.

De arra kérjük Önöket, ne engedjék, hogy a kiközvetíthető kutyáink közöttük szenvedjenek és, hogy itt állandó vendégek maradjanak!

Ez azokkal szemben nem igazságos, és mindazokkal szemben sem, akiknek sürgősen szükségük lenne, hogy befogadják őket az Állatvédelmi Centrumba, mert helyszűke miatt a befogadás itt is gyakran korlátozott. Kérem, segítsenek nekünk az állatvédelmi munkánk folytatásában. Segítsenek nekünk megőrizni ezt a folyamatot.  Mert csak ez az egyensúly képes segíteni nekünk segítségnyújtóknak a segítségnyújtásban abból a célból, hogy egy életre szóló helyet tudjunk biztosítani az erre szoruló állatoknak és a folyamatos kiközvetítésüknek köszönhetően lehetőségünk legyen az állatvédelmi alapeszmék gyakorlására, de mindenekelőtt e gyakorlat megvalósítására.   

Sok remek kutya hónapokig vagy évekig vár a kiutazásra. Segítsenek otthont találni ezeknek az állatoknak, kifüggesztésekkel, szórólapokkal, megosztásos hozzászólásaikkal a Facebookon, aktívan bevonni az embereket a munkánkba és felhívni figyelmüket a kedvenceinkre.

Olyan fiatal kutyák, mint Olivia vagy Cuki, mindeddig minden felkérési igény nélkül maradtak. Ez azért van, mert úgy gondolják, hogy talán túl jól megy a soruk?

Video Olivia und Cuki

Die hübsche Luna oder unser knuffiger Coco warten genauso wie unsere kleineren Schützlinge. Denken Sie nur an Jamie oder Szurine, beides völlig unterschiedliche Hunde, beide jedoch besonders liebenswert!

Video Coco

Erre várnak mind, a mi szép Luná-nk, vagy a mi kis aranyos  Cocó-nk , de ahogy a többi kisebb kedvencünk is.  Gondoljanak csak Jamie-re vagy Szurine-re, akik teljesen különböznek egymástól, mégis mindkettejük olyan különösen imádnivaló!

Ha az ember közelebbről megvizsgálja az állatainkat, akkor venni csak észre, hogy mi valójában minden edényhez a megfelelő fedéllel rendelkezünk.

Mert, hogy van nekünk itt két „Foxterrier – képviselőnk is" Foxi és Natasa, egy "vad-banda" csapatból Füge és Doris valamint egy "vad –dongó - banda"' csapat tagjaként, Andy und Imola.

Nagyon gyakran próbáltuk már meghirdetni mind a régebbi generációs, mind az összeférhetetlen kutyáinkat. Gondoljanak csak Bones-re, Fitzko-ra, Lena-ra, Farao-ra, Izi -re és és ......

Mindegyik csak várt, várt és várt, míg végül is csak az Állatvédelmi Centrum maradt meg számukra az egyedüli otthonnak, anélkül, hogy ez alatt az idő alatt bármilyen más esélyt kaptak volna.

Kérjük Önöket, segítsenek szakítani ezzel a folyamattal, és adjanak számukra reményt!

És én pont ezzel a reménnyel szeretném lezárni a beszámolót, merthogy hiszek az alábbi idézetben:

 

„ A remény nem optimizmus.
Nem
meggyöződés, hogy valami jól fog végződni,
hanem bizonyosság,
hogy
valaminek értelme van,
függetlenül attól hogy hogyan végződik. "

(Vaclav Havel)

Sok szeretettel
Anke-től a  Pfotenhilfe Magyarország és Állatvédelmi Centrum részére

Kontakt HU

Állatvédelmi - Centrum
Swiss Ranch

Matko 3, in H-6034 Helvécia 
Tel: 0036 76 / 701 297

info@tierschutz-zentrum.com

Állatvédelmi Centrum Non-profit- Szervezete

 

Hìrlèvel

 

Egyetértek vele, hogy személyes adataimat hirdetési célokra dolgozzák fel , illetve, hogy ezekről reklámcélú üzenetet küldenek e-mailben.
Az adott hozzájárulásomat a jövőben bármikor, bármelyen megfelelő formában, visszavonhatom.

Bankverbindung HU

Allatvedelmi Centrum Nonprofit Korl atol Felelossegü
K&H Bank Zrt.
HU31 1040 1165 5052 6789 6751 1004
OKHBHUHBXXX

 

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok